Előző Köv. rész Más könyv
Jn2,1-25
2,1 A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja.
2,2 Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre.
2,3 Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: "Nincs boruk."
2,4 Mire Jézus azt mondta: "Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Nem jött még el az én órám."
2,5 Anyja így szólt a szolgákhoz: "Bármit mond nektek, tegyétek meg."
2,6 Volt ott hat kőveder a zsidók tisztálkodási rendje szerint, amelyekbe egyenként két vagy három métréta fért.
2,7 Jézus így szólt hozzájuk: "Töltsétek meg a vedreket vízzel." És megtöltötték színültig.
2,8 Aztán így szólt hozzájuk: "Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak." Ők vittek.
2,9 Amikor a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, csak a szolgák tudták, akik a vizet merítették, odahívta a vőlegényt,
2,10 és így szólt hozzá: "Minden ember a jó bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat: te pedig ekkorra tartogattad a jó bort."
2,11 Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, így jelentette ki dicsőségét, és tanítványai hittek benne.
2,12 Ezután lement Kapernaumba anyjával, testvéreivel és tanítványaival együtt, és ott tartózkodtak néhány napig.
2,13 Közel volt a zsidók húsvétja, Jézus is felment Jeruzsálembe.
2,14 A templomban találta az ökrök, juhok és galambok árusait, és az ott ülő pénzváltókat.
2,15 Ekkor kötélből korbácsot csinált, és kiűzte őket, valamint az ökröket és a juhokat is a templomból. A pénzváltók pénzét pedig kiszórta, az asztalokat felborította,
2,16 és a galambárusoknak ezt mondta: "Vigyétek ezeket innen: ne tegyétek az én Atyám házát kalmárkodás házává!"
2,17 Ekkor tanítványainak eszébe jutott, hogy meg van írva: "A te házad iránt érzett féltő szeretet emészt engem."
2,18 A zsidók pedig megszólaltak, és megkérdezték tőle: "Milyen jelt mutatsz nekünk, amelynek alapján ezeket teszed?"
2,19 Jézus így felelt nekik: "Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem."
2,20 Ezt mondták rá a zsidók: "Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt felépíted?"
2,21 Ő azonban testének templomáról beszélt.
2,22 Amikor azután feltámadt a halálból, visszaemlékeztek tanítványai arra, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak és a beszédnek, amelyet Jézus mondott.
2,23 Amikor Jeruzsálemben volt a húsvét ünnepén, sokan hittek az ő nevében, mert látták a jeleket, amelyeket tett.
2,24 Jézus azonban nem bízta magát rájuk, mert ismerte mindnyájukat,
2,25 és nem volt szüksége arra, hogy bárki tanúskodjék az emberről, mert ő maga is tudta, hogy mi lakik az emberben.

Tovább