Előző Köv. rész Más könyv
Péld19,1-29
19,1 Jobb a feddhetetlenül élő szegény, mint az álnok beszédű ostoba.
19,2 Ismeret nélkül az igyekezet sem jó, és a gyors lábú félreléphet.
19,3 Az embert a saját bolondsága vezeti félre, mégis az ÚR ellen zúgolódik a szíve.
19,4 A vagyon sok barátot szerez, a nincstelentől a barátja is elválik.
19,5 Nem marad büntetlen a hamis tanú, és nem menekül meg, aki hazugságot beszél.
19,6 Sokan hízelegnek az előkelő embernek, és az ajándékozónak mindenki barátja.
19,7 A szegényt a testvérei is mind gyűlölik, még inkább eltávolodnak tőle barátai; szavaival unszolja őket, de hiába.
19,8 Aki értelmet szerez, önmagát szereti, aki megőrzi tudását, megtalálja a jót.
19,9 Nem marad büntetlen a hamis tanú, és elpusztul, aki hazugságot beszél.
19,10 Nem illik az ostobához a fényűzés, sem a szolgához az uralkodás a vezetőkön.
19,11 Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket.
19,12 Ha a király haragszik, olyan, mintha oroszlán morogna, de jóakarata olyan, mint a fűre hulló harmat.
19,13 Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony.
19,14 A ház és a vagyon apai örökség, de az ÚRtól van az okos feleség.
19,15 A restség mély álomba merít, és a lusta ember éhezik.
19,16 Aki megtartja a parancsot, megtartja életét, de aki nem törődik teendőivel, meghal.
19,17 Aki könyörül a nincstelenen, az ÚRnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét.
19,18 Fenyítsd meg fiadat, míg van remény, de ne vigyen odáig indulatod, hogy halálát okozd!
19,19 A nagy haragú ember fizessen bírságot, mert ha elengeded neki, még nő a haragja.
19,20 Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy!
19,21 Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az ÚR tanácsa valósul meg.
19,22 Amit az embertől megkívánnak, az a hűség, ezért jobb a szegény ember a hazugnál.
19,23 Az ÚR félelme életet jelent: az ember elégedetten alszik, nem éri veszedelem.
19,24 Belenyújtja kezét a rest a tálba, de már a szájához nem viszi.
19,25 Ha megvered a csúfolódót, az együgyű okul, ha megfedded az okost, az belátja annak értelmét.
19,26 Szégyellni való és gyalázatos az a fiú, aki bántalmazza apját, vagy elkergeti anyját.
19,27 Ha nem hallgatsz, fiam, az intésre, tévelyegni fogsz, okos tanítások nélkül!
19,28 A haszontalan tanú csúfot űz a törvényből, a bűnösök szája pedig csak úgy nyeli az álnokságot.
19,29 A csúfolódókat készen várja az ítélet, és az ostobák hátát az ütleg.

Tovább