12,1 A karmesternek: Mély hangra. Dávid zsoltára.
12,2 Segíts, URam, mert elfogytak a kegyesek, eltűntek a hívek az emberek közül.
12,3 Hazug módon beszélnek egymással, sima szájjal, kétszínűen beszélnek.
12,4 Irtson ki az ÚR minden sima szájat és nagyokat mondó nyelvet!
12,5 Mert ezt mondják: Győzzük nyelvvel, segít rajtunk a szánk, ki lehetne úrrá rajtunk?
12,6 Most már fölkelek - mondja az ÚR - a nyomorultak elnyomása, a szegények sóhajtása miatt, és szabadulást adok az arra vágyódónak.
12,7 Az ÚR ígéretei tiszták, olyanok, mint a hétszer tisztított ezüst, melyet földbe vájt formába öntöttek.
12,8 URam, te megtartod ígéreteidet, minket pedig megoltalmazol ettől a nemzedéktől mindenkor,
12,9 még ha bűnösök járkálnak is körülöttünk, és az alávalóságot magasztalják is az emberek.