Előző Köv. rész Más könyv
Zsolt81,1-17
81,1 A karmesternek: "A szőlőtaposók" kezdetű ének dallamára. Ászáfé.
81,2 Vigadjatok a mi erős Istenünk előtt, ujjongjatok Jákób Istene előtt!
81,3 Kezdjetek zsoltárba, szólaltassátok meg a dobot, a szép hangú citerát és lantot!
81,4 Fújjátok meg a kürtöt újholdkor, holdtöltekor is, ünnepünk napján!
81,5 Mert Izráelnek szóló rendelkezés ez, Jákób Istenének törvénye.
81,6 Intelmül adta Józsefnek, amikor Egyiptom ellen vonult. Ismeretlen beszédet hallottam:
81,7 Levettem válláról a terhet, keze megszabadult a kosárhordástól.
81,8 Hozzám kiáltottál a nyomorúságban, és megmentettelek. Válaszoltam neked a felhőből mennydörgésben: próbára tettelek Meríbá vizeinél. (Szela.)
81,9 Hallgass meg, népem, hadd intselek! Bárcsak hallgatnál rám, Izráel!
81,10 Ne legyen más istened, idegen istent ne imádj!
81,11 Én, az ÚR, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről. Nyisd ki a szádat, és én megtöltöm!
81,12 De népem nem hallgatott szavamra, Izráel nem engedelmeskedett nekem.
81,13 Ezért hagytam, hogy szívük kemény maradjon, és kövessék a maguk tanácsát.
81,14 Bárcsak rám hallgatna népem, az én utaimon járna Izráel!
81,15 Hamar megaláznám ellenségeit, ellenfeleire emelném kezem.
81,16 Az ÚR gyűlölői hízelegnének neki, az ő ideje pedig örökké tartana.
81,17 A búza legjavával etetném, kősziklából szedett mézzel tartanám jól.

Tovább