Mk14,35 Egy kissé tovább ment, a földre borult és imádkozott, hogy ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra. Mk14,36 És így szólt: "Abbá, Atyám! Minden lehetséges neked: vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint te." Mk14,37 Amikor visszament, alva találta őket, és így szólt Péterhez: "Simon, alszol? Nem voltál képes egyetlen órát virrasztani? Mk14,38 Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen." Mk14,39 Újra elment, és ugyanazokkal a szavakkal imádkozott. Mk14,40 Amikor visszatért, ismét alva találta őket, mert szemük elnehezült; és nem tudták, mit feleljenek neki. Mk14,41 Harmadszor is visszatért, és így szólt hozzájuk: "Aludjatok tovább és pihenjetek! Elég! Eljött az óra! Íme, átadatik az Emberfia a bűnösök kezébe. Mk14,42 Ébredjetek, menjünk! Íme, közel van, aki engem elárul." Mk14,43 Még beszélt, amikor egyszer csak megjelent Júdás, egy a tizenkettő közül, és kardokkal, botokkal felszerelt sokaság jött vele a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől. Mk14,44 Az árulója ezt az ismertető jelet adta meg nekik: "Akit megcsókolok, az lesz ő: fogjátok el, és vigyétek be biztos kísérettel." Mk14,45 Amikor odaért, azonnal hozzálépett, és így szólt: "Mester!" - és megcsókolta. Mk14,46 Azok pedig rátették kezüket, és elfogták. Mk14,47 Egyvalaki az ott állók közül kirántotta a kardját, lecsapott a főpap szolgájára, és levágta a fülét. Mk14,48 Ekkor megszólalt Jézus, és ezt mondta nekik: "Úgy vonultatok ki ellenem, mint valami rabló ellen, kardokkal és botokkal, hogy elfogjatok. Mk14,49 Veletek voltam mindennap a templomban, amikor tanítottam, és nem fogtatok el. Az Írásoknak azonban be kell teljesedniük." Mk14,50 Ekkor mindnyájan elhagyták őt és elfutottak. Mk14,51 De követte őt egy ifjú, aki csak egy inget viselt meztelen testén: őt is elfogták, Mk14,52 de ő az ingét otthagyva meztelenül elmenekült. Mk14,53 Ekkor Jézust a főpaphoz vitték, és oda gyülekeztek a főpapok, a vének és az írástudók is mind. Mk14,54 Péter távolról követte őt, be egészen a főpap palotájának udvarába, és ott ült a szolgákkal, melegedett a tűznél. Mk14,55 A főpapok pedig az egész nagytanáccsal együtt bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra adhassák; de nem találtak. Mk14,56 Sokan tettek ugyan ellene hamis tanúvallomást, a vallomások azonban nem egyeztek. Mk14,57 Ekkor előálltak néhányan, és ezt a hamis vallomást tették ellene: Mk14,58 "Mi hallottuk, amikor ezt mondta: Én lerombolom a kézzel alkotott templomot, és három nap alatt mást építek, olyat, amit nem emberi kéz alkotott." Mk14,59 De vallomásuk így sem egyezett. Mk14,60 A főpap ekkor középre állt, és megkérdezte Jézustól: "Semmit sem felelsz arra, amit ezek ellened vallanak?" Mk14,61 Ő azonban hallgatott, és nem válaszolt semmit. Ismét megkérdezte őt a főpap, és így szólt hozzá: "Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?" Mk14,62 Jézus ezt mondta: "Én vagyok, és meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőiben." Mk14,63 A főpap erre megszaggatta a ruháit, és így szólt: "Mi szükségünk van még tanúkra? Mk14,64 Hallottátok az istenkáromlást. Mi a ti véleményetek erről?" Azok pedig együttesen kimondták az ítéletet, hogy méltó a halálra. Mk14,65 Akkor némelyek elkezdték őt köpdösni, arcát betakarni és ütlegelni őt, és ezt mondták neki: "Most prófétálj!" A szolgák is arcul verték őt. Mk14,66 Amikor Péter lenn volt az udvaron, arra ment a főpap egyik szolgálóleánya. Mk14,67 Meglátta Pétert, amint melegedett, ránézett, és így szólt: "Te is a názáreti Jézussal voltál." Mk14,68 Ő azonban tagadta, és ezt mondta: "Nem tudom, nem is értem, mit beszélsz." És kiment az előcsarnokba. A kakas pedig megszólalt. Mk14,69 A szolgálóleány ismét meglátta őt, és újra mondta az ott állóknak: "Ez közülük való." Mk14,70 De ő ismét tagadta. Egy kis idő múlva viszont az ott állók mondták Péternek: "Bizony, közülük való vagy, hiszen Galileából való vagy te is." Mk14,71 Ekkor ő elkezdett átkozódni és esküdözni: "Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek." Mk14,72 És nyomban megszólalt a kakas másodszor is. Péternek ekkor eszébe jutott, amit Jézus mondott neki: "Mielőtt a kakas kétszer megszólal, háromszor tagadsz meg engem." És sírásra fakadt. Vissza Másik könyv